Présház-múzeum

Présház-múzeum

Tamási, Várhegy
Látogatás előzetes bejelentés alapján

Tel.: 74/ 471-158

présház
A felújított présház (2011)


Az épület eredeti állapotában (1950-es évek)

A T-Mobile Magyarország Kft., a Tamási Könnyü László Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, és a Tamási Helytörténeti Alapítvány közös együttműködése tette lehetővé, hogy a társaság Várhegyen lévő ingatlanán található présház felújításra, majd kiállítóhelyként, helytörténeti célra felhasználásra kerülhessen. A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. A Helytörténeti Gyűjtemény és a Helytörténeti Alapítvány céljainak megfelelően fontosnak tartja e ritka néprajzi és építészeti emlék megóvását, megőrzését, ezzel is emelve a tájegység egykori borkultúrájának sokszínűségét.

A felújítás során megvalósult a présház és pince teljes külső, belső renoválása, melyet követően a Helytörténeti Gyűjtemény szőlészeti-borászati eszközeinek tágas elhelyezése után e tárgyak bemutathatóvá váltak „múzeumi” jelleggel. Törekedtünk az 1950-es években készült fénykép hangulatának felidézésére. A présházas lyukpince építésének időpontja jól behatárolható. A levéltári kataszteri térképek változásbejegyzése szerint 1910 és 1915 között épült, az akkori kornak megfelelő vályogfalazásos, vályogtéglás építésmóddal, szőlőhegyeinkre jellemző hármas (szoba, feldolgozó, pince) gazdálkodási együttessel. Néprajzi besorolása szerint a felszíni szőlőfeldolgozó és földalatti bortároló építmények rendszerébe, a présházas lyukpincék csoportjába sorolandó.

Az építmény a modern kor előtti, népi, polgári-paraszti hagyományos világba vezeti a látogatót, törekedve egy eltünt korszak hangulatának közvetítésére. Igy a présház szobája az egykori szőlőművesek bútorainak megfelelően sarokpaddal, asztallal, székekkel, konyhai eszközök szekrényeivel, a mindennapi élet tárgyaival került berendezésre. A feldolgozó helységben a szőlőművelés munkaeszközei, a szüreti faedények, a borkészítés tárgyai láthatóak. A 10 méter hosszú, téglaboltozatos pince tágas teret biztosít a borkezelés régi eszközeinek, a boroshordóknak.

Reméljük, hogy a „Présházmúzeum” új funkciójában, ugyanúgy tovább szolgálja Tamási egykori szőlő- és borkultúrájának bemutatását, mint tette azt a régmúltban, az egykori szőlősgazdák, szőlőmívesek révén.

 


Pincebelső középorsós préssel

Középorsós prés leírása

Fából készült sajtoló szerkezet, a csavar elve alapján működő középorsós sajtó, amellyel szüretkor a szőlő levét kiszorítják. Vázát egy hasábforma talpba ácsolt két függőleges oldalgerenda alkotja, amelyeket fent egy vastag kötőgerenda, bálvány kapcsol össze. Ebbe illeszkedik az orsó, vagy csavar, amelyet a csavarfejen keresztüldugott rövid vasrúdon levő vaskarikába dugott farúd segítségével lehet lejjebb  és feljebb csavarni. A talpon helyezkedik el a lécekből összeállított négyszegletes kosár, amiben a sajtolandó szőlő van. A tetejére helyezett lapra nehezedik a csavar szorító ereje. A kötőgerenda, amelyben  a csavar le-fel jár átfordítható, billenthető, hogy a törköly ki-és berakásakor a csavarfej ne akadályozza  a munkát. Lényege, hogy  ahajtókar  a csavarnak a keresztgerenda fölé kinyúló végébe illeszkedik.